A lisztet, cukrot, tojássárgáját, tejfölt és rumot tegyük egy keverõtálba, jól dolgozzuk össze, majd egy tiszta konyharuhával lefedve, hideg helyen pihentessük egy kicsit. Ezután osszuk el kettõ, vagy négy egyenlõ darabra,  majd az egyes darabokat enyhén lisztezett gyúródeszkán nyújtsuk ki kb. fél centi vastagra.

Ha ezzel megvagyunk, derelyeszaggatóval, vagy egy éles késsel vágjunk a tésztából fél tenyérnyi rombuszokat, melyek közepét ugyancsak vágjuk be néhány centi hosszan, majd ezen a nyíláson keresztül húzzuk át a tészta valamelyik csücskét. A rombuszok ezáltal egyedi, csavart formát kapnak, ami tulajdonképpen csupán esztétikai célokat szolgál, de jól bizonyítja vendégeink számára technikai bravúrunkat is.

 

Az így elõkészített tésztadarabokat forró olajban hírtelen pirosra sütjük és megszórjuk porcukorral. Ha igazán jót, és emlékezeteset akaruk  magunknak, rummal kikevert barackízt is adunk hozzá. A kalóriákra elég lesz majd másnap gondolnunk...

 

 

A malaga, vagy egy jó édes sherry kiváló kísérõje lehet, de ízlés szerint ihatunk hozzá portóit is. A barackíhez passzol még egyik-másik édes hegyaljai borunk is, de a csörögefánkhoz azért mégse bontsunk már ki egy 5 puttonyos  aszút, vagy egy jó késõit...! 

A bejegyzés trackBack URI-címe